Új kezdet a New Moon farmon § L. M. Montgomery: A tűzpróba (Emily 1.)

február 02, 2018

Emily Starr szeretett édesapja haláláig nem tudja, mi a magány. Noha otthon tanul és játszópajtásai nincsenek, a könyvekben talál barátokat, elnevezi kedvenc fáit és növényeit, s úgy beszél hozzájuk, mintha barátok volnának. Amikor teljesen elárvul, anyja szőrösszívű rokonai sorshúzással döntik el, ki viselje gondját az érzékeny és gazdag képzelőerővel megáldott tizenegy éves kislánynak. Így kerül „nem szívesen látott” rokonként a New Moon farmra. A romantikus természetű, ám szókimondó Emilynek nem csupán a vaskalapos Elizabeth nénjével, de komiszkodó osztálytársaival is meggyűlik a baja. Akkor kezdenek jobbra fordulni a dolgok, amikor összebarátkozik a féktelen temperamentumú Ilsével, Teddyvel, a művésszel és Perryvel, a világot bejárt tengerésszel. ↓↓

Hihetetlen, hogy hatalmas L. M. Montgomery-rajongó létemre eddig még nem volt szerencsém az Emily sorozathoz. Bár igaz, hogy nem ez számít az írónő leghíresebb történetének, azért mégis jelentős helyet foglal el regényei között. Ebben az évben mindenképp szerettem volna bepótolni ezt a hiányosságomat, így nem haboztam, mikor megláttam a könyvtár egyik polcán az első részt.
Emlékszem, pár éve beleolvastam, de akkor nem nagyon nyerte el a tetszésemet. Elég lehangoló tragédiával kezdődik, ez pedig nagyon elbizonytalanított, ugyanis Montgomery számomra nem a szomorú cselekmény miatt a kedvencem. Akkor nem is próbálkoztam vele többet, most viszont nem hagytam annyiba a dolgot, már csak azért sem, mert kíváncsi voltam, hogy a melankólikus hangulat jellemző lesz-e a többi fejezetre is. Baljós előérzetem szerencsére nem igazolódott be, de muszáj beismerni, hogy egyáltalán nem olyan felhőtlenül vidám könyvről beszélhetünk, mint amilyenek az Anne Shirley, vagy Váratlan utazás (Az arany út, A mesélő lány) kötetek. Ebből a szempontból kicsit csalódás volt számomra a Tűzpróba, kíváncsi vagyok, hogy felenged-e majd egy kicsit a feszültség a későbbiek során.

„Az élet már csak ilyen, és ebből kell kihoznod a legjobbat.”

Emily karakterét viszont sikerült igazán megkedvelnem. Ami a szívén volt, az a száján, ami elég kellemetlen pillanatokhoz vezetett, viszont olvasóként nagyon jókat szórakoztam a túlságosan is őszinte beszélgetéseken, szituációkon. Igazi művészlélek, aki értékeli a körülötte lévő apró szépségeket, és meglátja a valódi értékeket. Kiállt önmagáért többször is, nem olyan típus, aki szereti, ha mások ugráltatni akarják. Ezek mind-mind szimpatikusak voltak főszereplőnkben, illetve a „villanásai” is, amelyeket leírni, elmagyarázni nehéz lenne. Valamilyen módon pont az apró örömökhöz kapcsolódik, mint amikor látunk egy gyönyörű naplementét, és melegség, szeretet járja át a lelkünket, szívünket. Ez a mozzanat pedig igazán az írónőre vall, szerencsére ehhez hasonló vidám pillanatok is fellelhetőek a történetben.

„Pont ott, gyűlölködéssel és gyanakvással körülvéve, amikor egyedül, támogatás vagy fölény nélkül harcolt a pozíciójáért, akkor jött el a csodálatos pillanat, amikor a lélek elszakadni látszik a testtől és felfelé szökken a csillagokig. Olyan öröm és elragadtatás ült ki az arcára, ami megdöbbentette és feldühítette ellenlábasait.”

Az írónő, aki beleépítette a történetbe személyes tapasztalatait,kedvessé tették számomra ezt a regényt, akármennyire is idegenkedtem tőle az elején. Nagyon tetszett, hogy Montgomery beleszőtte a gyermekkora mozaikdarabkáit a cselekménybe, szerintem ez csak fantasztikusabbá varázsolja ezt a sorozatot. Bár nem lett annyira a kedvencem, mint az Anne Shirley regények, alig várom, hogy elolvashassam a többi részt is. Kíváncsi vagyok, milyen lesz Emily felnőtt korában, hogyan fog alkalmazdkodni az új életéhez, és milyen szerepet fognak betölteni életében az új barátai.  Aki hasonló cipőben jár, mint én, annak mindenképpen ajánlom a Tűzpróbát, hosszú napok után fantasztikusan kikapcsol, és elrepít a már megszokott Prince Edward-szigetre.
A borító: 75%
A cselekmény: 80%
A karakterek: 95%
A szókincs: 100%
Összesen: 87.5%

You Might Also Like

0 megjegyzés

Legolvasottabb bejegyzések

A blog rendszeres olvasói

Facebook oldal