Celia Rees § Farkasszem

július 20, 2015

A Farkasszem borítója
Aki olvasta a XVII. századi Amerikában játszódó történet első részét, a Bűbájos Mary-t, bizonyára sokat töprengett rajta, miként is alakulhatott Mary Newbury, a bátor és nyíltszívű fiatal lány további sorsa, miután elmenekült Beulah-ból, ahol az elvakult, babonás tömeg boszorkánysággal vádolta, s így a biztos halál várt volna rá. A Bűbájos Mary ott ér véget, amikor Mary kétségbeesésében az erdőbe menekül, ahol nem csak üldözői, de a kemény tél, a vadállatok, és a portyázó indiánok is veszélyt jelentenek számára. A történet második, befejező részéből kiderül, hogyan menekül meg ebből a reménytelennek tűnő helyzetből, s hogyan válik különleges képességekkel bíró fiatal lányból az indiánok körében is nagy tiszteletnek örvendő varázslóvá. Amíg az első rész fojtóan feszült légkörével bilincselte le az olvasót, a Farkasszem-et eseménydús cselekménye teszi “letehetetlenné”; a sodró lendületű könyvből megtudhatjuk, milyen viszontagságokon kell keresztülmennie Marynek, míg végül megtalálja lelki békéjét.


A mai nap fejeztem be a Farkasszemet. Ez volt az írónőtől a harmadik könyv amit olvastam. A többi könyve nem nőtt annyira a szívemhez, sőt az egyiket kifejezetten nem szerettem. Ez csalódás volt számomra, hiszen mindig szívesen olvastam az Orlando kiadó könyveit, azokat szeretem a legjobban. Ez a könyv, viszont teljesen ledöbbentett, természetesen jó értelemben. Mindegyik fejezet izgalmas volt, ami sajnos nem volt elmondható a sorozat első részéről, a Bűbájos Maryről.

Amikor elkezdtem olvasni, meglepődtem az idő ugrálásán. Nem számítottam rá, hogy nem egészen Maryről fog szólni a történetünk.

Mary a gyógyító (pauvau)
Már régebben is érdekesnek találtam az indián kultúrát, de annyira nem vonzódtam hozzá, mint az egyiptomiakéhoz. Ezután a könyv után, ez biztosan máshogy lesz. Annyira, de annyira szépnek találtam a szokásaikat és történeteiket! A kedvencem az volt, hogy amikor egy indián meghal, akkor a Tejúton keresztül mennek nyugat felé, a csillagok meg nem mások, mint tábortüzek, amiket ők raknak útjuk során. Azt a hagyományt is varázslatosnak tartottam, amikor minden egyes elejtett állat felett imákat mondanak, ezzel is megmutatták, hogy mennyire szeretik, és tisztelik a környezetüket. Aminek még nagyon örültem, az az volt, hogy Celia Rees nagyon utánanézett a gyógynövényeknek, sátorkészítésnek, és még sok másnak, ezzel azt érte el, hogy egy olyan jó hangulatot sikerült teremtenie, ami miatt nagyon nehezen lehet ezt a könyvet letenni. A történet teljesen kiszámíthatatlan, nem egy szokványos sablontörténet. Nemcsak kellemes, hanem hasznos is volt elolvasnom, mivel eddig nem nagyon tudtam sokat erről a történelmi eseményről. De most már nem kell félnem, mert minden teljesen tiszta! ;)

Mary a megmentőjével
A szereplők közül a kedvenceimet ez esetben nem tudnám megmondani, mivel nekem összességében az indiánok voltak azok. Akiket kevésbé szerettem, a papok voltak, akik próbálkoztak a "pogányokat" az "igaz hitre" téríteni. Ezzel még nem is volt nagyobb gondom, hiszen ez azt bizonyítja, hogy erősen bíznak Istenben. Volt egy mondat, amire már nem emlékszem jól, de a lényege ez volt: Nem mindegy, hogy hogyan szólítjuk az Istenünket? Mindenki egy valakiben hisz, csak máshogy nevezzük őt. A jezsuiták ezt nem tudták teljesen elfogadni, illetve megérteni.
Mary a történet során teljesen megváltozott. Megtanulta az indián nyelveket, szokásokat, és átvette a mestere szokásait. Örültem neki, hogy az anyukája is valamilyen szinten jelen volt a történetben, de nem akarom lelőni a poént azok számára, akik még nem olvasták... :)
Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy meg fognak lepődni.

Úgy gondolom, hogy végére értem a mondandómnak. Minden érzést, hangulatot, és tapasztalatot sikerült magamból "kiírnom". Remélem tetszett nektek az első bejegyzésem, és nem untattalak titeket annyira. Nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan könyvről írhattam az első bejegyzésemet, ami mostantól a kedvenc könyveim közé tartozik! ;D

-Lonette

You Might Also Like

6 megjegyzés

  1. Jó kis bejegyzés, csak így tovább! Megy a könyv a várólistámra, imádom az indiánokat. :)
    A blog "külseje" is nagyon szép! :)
    Zsófi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, ez most erőt adott a további blogoláshoz!
      Örülök, hogy sikerült kedvet csinálnom neked a könyv elolvasásához! :)

      Törlés
    2. További jó olvasást, és kézimunkázást! Én is nagyon szeretek kötni és horgolni, hímezni sajnos (még) nem tudok.
      Kiraktalak a bloglistámra, hogy mások is benézzenek hozzád! :)

      Törlés
    3. Neked is! Ne aggódj, a hímzés nem egy nagy tudomány, biztos sikerül majd azt is megtanulnod. Nagyon-nagyon köszönöm szépen, hogy kiraktál! Azt hittem, hogy senki nem fog majd reagálni, boldog vagyok, hogy nem így lett! :)

      Törlés
  2. Mindenképp elolvasom ezt a könyvet!!! Köszönöm az érdekes ajánlót, hogy kedvet csináltál hozzá! Sok izgalmas könyvet kívánok Neked, magunknak pedig még sok ilyen bejegyzést Töled! :) Kata

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy kedvet kaptál az olvasásához, köszönöm a kívánságodat is! Jó könyvekből sosincs hiány. ;)

      Törlés

Legolvasottabb bejegyzések

A blog rendszeres olvasói

Facebook oldal